A most elfogadott klímavédelmi reformmal közelebb kerülhet Ausztrália azon céljához, hogy 2050-re nullára csökkentse a szén-dioxid-kibocsátását.
Egyelőre feloldhatatlannak látszik az ellentét a mezőgazdasági területek iránti igény és az erdők megtartása között. Skót kutatók ötlete nemcsak élelmezési szempontokból jelenthet megoldást, hanem mérsékelheti az éghajlatváltozás negatív hatásait is.
Az eddigi megoldásoknál háromszor is hatékonyabb lehet egy új, szén-dioxid-elnyelő eljárás, mely egy olyan anyaggá alakítaná az üvegházhatású gázt, amit mindenki ismer, aki járatos a konyhában: szódabikarbónává.
Egy új tanulmány szerint az emberi táplálkozással kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2100-ig csaknem 1 Celsius-fokkal járulhat hozzá a felmelegedéshez, ha nem változtatunk sürgősen.
Ilyen apróságok derülnek ki az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciáján, melyet Egyiptomban tartanak.
A gazdák szerint a miniszterelnök által is támogatott adónem ellehetetlenítené a vidéki kisközösségeket.
A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a természetes szén-dioxid-nyelők egyáltalán nem stabilak, a klímaváltozás pedig még sérülékenyebbé teszi őket, így esetenként akár szén-dioxid-kibocsátóvá is válhatnak – figyelmeztetnek a kutatók a Fluxes – Európai üvegházgáz-értesítő közelmúltban megjelent kiadványában.
Közel egy kilométeres széles területen bugyborékol a víz a csövekből kiszökő gáz miatt.
Kevés ember, sok szennyezés.
Az amerikai kormány adatai szerint 2021-ben már a második egymást követő évben nőtt rekordmennyiséggel a légkör metánszintje.
Az üvegházhatású gázok kibocsátása csaknem a járvány előtti szintre ugrott vissza az Európai Unióban – közölte az unió statisztikai hivatala, az Eurostat.
Türkmenisztán, Oroszország és az USA olaj- és földgázkitermelői eregetik a legtöbb metánt.
Több mint 80 ország írta alá a metánkibocsátás csökkentésére vonatkozó globális célkitűzést, jelentette be Joe Biden amerikai elnök a glasgow-i klímacsúcson. A csatlakozók még ebben az évtizedben 30 százalékkal csökkentenék a szén-dioxidnál sokszorosan károsabb gáz kibocsátását, amivel 0,2 Celsius fokot nyeshetnének le a felmelegedésből.
Október 31-én kezdődik az ENSZ klímacsúcsa, az idén Glasgow-ban megrendezett COP26. A kéthetes csúcsra óriási figyelem hárul, mert egyre több jelentés lát napvilágot arról, közel sem elég az, amit eddig vállaltak az országok azért, hogy ne legyenek katasztrofális következményei a klímaváltozásnak. Összegyűjtöttük, mit kell tudnia a COP26-ról.
Bekövetkezett az, amire kutatók figyelmeztettek: az erdők már nem képesek elnyelni a klímaváltozást is "fűtő" szén-dioxidot.
A hústermelés a felelős az élelmiszeriparban keletkező üvegházhatású gázok 60 százalékáért – mutatott rá az Illinois-i Egyetem tudósainak tanulmánya. A hústermelés közben világszerte 28-szor annyi káros anyag kerül a légkörbe, mint a növénytermesztés közben, ráadásul a legtöbb gabonát is a vágóállatok etetésére termesztik.
A Greenpeace egy új jelentése arra mutat rá, hogy a globális olajcégek ahelyett, hogy csökkentenék az olajkitermelést, a petrolkémia és a műanyaggyártás felé fordultak, mivel a fosszilis tüzelőanyagok sem a közlekedésben, sem az energiatermelésben nem tesznek már ki akkora szeletet.
A szennyező megalopoliszok többségében Kínában találhatók a kutatók szerint. Az is kiderült, hogy a fejlett országokban magasabb a kibocsátás.
A szén-dioxid-kibocsátás miatt zsugorodik a sztratoszféra – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A légkörnek a földfelszíntől számított második rétege 400 méterrel vékonyabb, mint az 1980-as években.
Egyre több cég vállalja a karbonsemlegességet 2050-re, hogy a működésük és az általuk előállított termékek ökológiai lábnyomát a nullára csökkentik. Ez azonban nem egyes egyedül rajtuk múlik, hiszen a termékeiknek fogyasztóik is vannak. De vajon átháríthatják-e a vásárlókra a termék megvásárlásán keresztül a cég karbonkibocsátás-csökkentési kötelezettségeinek finanszírozását?
